A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára jelentős eredménynek tekinti, hogy a belföldi foglalkoztatás az uniós rangsorban a 7. helyre jutott, javulásának mértéke a 2010 utáni időszakban meghaladta az uniós átlagot, és ehhez a versenyszféra 2013-2014 óta jelentős mértékben járult hozzá.
A magyar munkanélküliségi ráta tartósan EU-átlag alatti, de a munka termelékenységének mutatója legalább ilyen fontos szempont, a teljes foglalkoztatást közelítve főképp ennek a javulásától lehet további eredményeket remélni - tette hozzá.

Czomba Sándor szerint másfél évtizede különösen nagy kihívást jelentett, hogy ne a segélyezés legyen a megoldás annak a csaknem 700 ezer fős rétegnek, amely a szociális ellátórendszerben ragadt. Ma már csupán 60-70 ezren dolgoznak közfoglalkoztatottként, a külföldről érkezett munkavállalók aránya szintén elhanyagolható, de ők sem veszik el az esélyt a magyar álláskeresőktől, belföldi jelenlétük sokkal inkább a munkahelyek megtartását segíti - mondta.

Az atipikus és részmunkaidős foglalkoztatásnak Magyarországon nincs jelentős hagyománya, de ma már a nyugati országok példáiból is egyre inkább az látszik, hogy nem szerencsés ilyen megoldásokkal a rendes munkaidőben végzett munkát kiváltani - hangsúlyozta.

Az államtitkár úgy látja, hogy a megmaradt belföldi munkaerőtartalék fele "nagyon messze vannak a munkaerőpiactól", a regisztrált álláskeresők jelentős része komplex hátránnyal küzd, számukra a bértámogatás és a járulékkedvezmény helyett más megoldásokat kell találni.

Az álláslehetőségek nagy részét az alapkompetenciák és a képzettség hiánya miatt nem lehet betölteni, miközben 50 ezer és100 ezer közé tehető azoknak a száma, akiken képzésekkel, átképzésekkel lehetne segíteni.
A munkaerőpiaci programok több tízezer munkavállaló elhelyezkedését és munkába járását tették lehetővé, és sokakat lehetne még álláshoz juttatni úgy is, ha a munkáltatók jeleznék, hogy milyen kompetenciákra volna szükségük, és megnyitnák a munkahelyeket az érdeklődők előtt, biztosítva nekik a próbalehetőséget a munkavégzésre.

Czomba Sándor bízik a munkaadók nyitottságában, és kedvező körülményként értékelte, hogy az előző év végi visszajelzések alapján a magyarországi vállalkozások bizakodóak, hiszen - mint mondta - az üzleti helyzet javulása a munkahelyteremtés egyik legfontosabb feltétele.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratórium elnöke szerint Magyarországnak az elmúlt években hozzá kellett szoknia a válságokhoz, azokat ugyanis külső körülmények okozták, kikerülni nem lehetett se a járvány, se a háború következményeit.

Törcsi Péter ugyanakkor lát okot a bizakodásra is, mert szerinte a "világpolitikai szereplők kicserélődése lendületet adhat a geopolitikának", és ez a belföldi foglalkoztatás feltételeit is kedvezően befolyásolhatja.
Hozzátette, hogy az új alapokra helyezett belföldi munkaerőpiac válságállónak bizonyult, de a versenyképesség érdekében komolyan kell foglalkozni a demográfiai folyamatokkal, a digitalizáció munkaerőpiaci hatásaival, a szakképzettség és az agyelszívás kérdéseivel, valamint a rugalmas munkavégzés lehetőségeivel is.

A munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó WHC ügyvezetője úgy látja, hogy a gazdasági körülmények hatására a munkaadókra nehezedő munkaerőpiaci nyomás átmenetileg kissé enyhült ugyan, de a kihívások egyre összetettebbek, a foglalkoztatást befolyásoló változások világszerte felgyorsultak.

Berta Péter ebben a helyzetben főképp az inaktívak megkeresésétől, a rugalmas munkavégzési lehetőségek kiaknázásától és a digitalizáció térnyerésétől várja a versenyképesség javulását, a jövőbe mutató megoldások érdekében pedig együttműködést sürgetett a munkaerőpiac résztvevői között.

A rendezvényen bemutatták az Oeconomus és a WHC közös kutatását, amelynek része egy 2000 fős lakossági felmérés is. A készítők közleménye szerint a munkahelyválasztás legfontosabb szempontja továbbra is a versenyképes fizetés, a megkérdezettek 60 százaléka ezt jelölte meg az első helyen.

A válaszok alapján a barátságos munkahelyi légkört, valamint a munkahely és lakóhely közötti távolságot egyaránt 34-34 százalék tekinti fontosnak. 49 százalék napi szinten ingázik a munkahelyére, és bár 80 százaléknak ez egy óránál kevesebbet vesz el a napjából, a megkérdezettek 59 százaléka szerint az otthoni munkavégzés lehetne a megoldás erre a problémára. A felmérés áprilisban készült, a megkérdezettek csoportja nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív a 18 és 64 év közötti lakosságra - írták.