A Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész május 1-jén töltötte be 90. életévét. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Lorán Lenke 1927-ben született Győrben. A balettiskola után Makay Margit stúdióját végezte el. Tizenhat évesen, 1943-ban szerződött először színházhoz: 1943-ban lett a Fővárosi Operettszínház tagja.

1945 és 1966 között fellépett a Művész Színházban, a Magyar Néphadsereg Színházában, a Petőfi Színházban. 1966-tól lett a Vidám Színpad tagja, 1998-tól Mikroszkóp Színpadhoz kötötte a szerződése.

Kirobbanó temperamentumú, jó humorú, kiváló komika volt, aki az erőteljesebb eszközöket is szívesen alkalmazta. Számos vígjátéki szerepe mellett komolyabb karakterek megformálásában is maradandót alkotott.

Fontosabb szerepei voltak: Peacockné (Brecht-Weil: Koldusopera), Roticsné (Molnár Ferenc: Üvegcipő), Koltayné (Gábor Andor: Dollárpapa), Miss Finigale (Aszlányi-Karinthy: A hét pofon), Pletyus (Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni), titkárnő (Ray Cooney: Család ellen nincs orvosság), Pemeténé (Lakatos László: Vágyom egy ágy után).

Több filmben és tévéjátékban is szerepelt: Civil a pályán, Állami áruház, Mese a 12 találatról, Felfelé a lejtőn, Házasságból elégséges, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Csárdáskirálynő.

Munkásságáért 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2007-ben a Táncsics Alapítvány életműdíját.

2010-ben lett érdemes művész, ugyanebben az évben Marton Frigyes-díjjal jutalmazták, 2015-ben kiváló művésszé választották. 2005-ben az Új Színház örökös tagjainak sorába fogadta, a Halhatatlanok Társulatának szintén örökös tagja.

Lorán Lenke kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy leginkább komikaként tud kiteljesedni, ebben lett kiváló és évtizedeken át megunhatatlan.

Mindig fáradhatatlan volt, energiával és derűvel, szüntelen játékkedvvel teli. Hangereje is töretlen maradt, megőrizte jellegzetes rekedtes hangszínét, tiszta artikulációját, miközben kedélye, mosolya, szemének hamiskás csillogása is a régi maradt.

Példaszerű volt az is, hogy a pályán eltöltött több évtized alatt soha jelentősebb konfliktusa nem volt sem főnökeivel, sem kollégáival, sem más embertársaival.

Fél évszázadon keresztül éltek boldog házasságban Kozák Lászlóval, a Vígszínház kitűnő művészével, frigyük a legendás színészházasságok közé tartozott. Kozák László 1997-ben hunyt el.

Legendás, nagy időkben volt a Vidám Színpad tagja, együtt nevettetett Alfonzóval, Kabos Lászlóval, Kibédi Ervinnel, Kazal Lászlóval. Néhány éve azt nyilatkozta, a születésnapjait ő már nem ünnepli, hanem tudomásul veszi, egyébként pedig egyáltalán nem érzi magát öregnek, ugyanolyan játékos kislány maradt, mint tizenéves korában.