Jövő héten Magyarországra érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége: az IMF és a magyar kormány képviselői a megbeszéléseken áttekintik majd a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal mindkét fél bemutatja, hogyan értékeli a magyarországi reálgazdaság teljesítményét, a költségvetési folyamatokat.

Az IMF budapesti irodájának vezetője tavaly december 11-én közölte, hogy idén január 16. és 28. között Magyarországon lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, de ezúttal nem lesznek hiteltárgyalások, az IMF szakértői csupán a szervezet éves, Magyarországról szóló országjelentésének előkészítése, illetve a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzése miatt érkeznek.

Iryna Ivaschenko közleményében hangsúlyozta: az IMF valamennyi tagországában tart ilyen rendszeres, a szervezet alapszerződésének négyes cikkelye szerinti egyeztetéseket.

Varga Mihály, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter december 11-én egy üzleti konferencián úgy fogalmazott: az IMF-fel egyelőre csak egyeztetések zajlanak, az IMF küldöttsége 2013 januárjában Magyarországon tartózkodik, és akkor akár hivatalos tárgyalások is lehetnek.

Varga Mihály a kormany.hu-nak tavaly decemberben úgy nyilatkozott: Magyarországnak nincs szüksége pénzlehívásra, csak biztonsági hálóra, mivel a magyar állampapírok 2013 első felében valószínűleg biztonságosan eladhatóak lesznek és a devizatartalékok magas szintje is finanszírozási biztonságot nyújt az országnak.

Az IMF legutóbb 2012 januárjában adott ki országjelentést. A valutaalap tárgyalódelegációja azóta - hivatalos úton - egyszer, 2012 júliusában járt Magyarországon a magyar kormány által kezdeményezett hitelmegállapodásról szóló hivatalos tárgyalások keretében.

Az IMF 1999 áprilisa óta teszi közzé az országlátogatásokról készült szakértői jelentéseket. Egy-egy ilyen országlátogatás során az IMF közgazdászai az ország gazdasági életében fontos szerepet betöltő szakemberekkel, így kormánytagokkal, politikusokkal, jegybankárokkal, felügyeleti hatóságok vezetőivel, illetve a piaci szektor és a tudományos élet meghatározó szereplőivel egyeztetnek az ország gazdasági helyzetéről.

Az országlátogatást követően az IMF szakértői jelentést készítenek, amelyet később az IMF igazgatótanácsa tárgyal meg. A négyes cikkely szerinti országjelentésben az IMF szakértőinek véleménye jelenik meg, az igazgatótanács külön közleményben ismerteti álláspontját.

A kormány.hu honlapon a tárca nélküli miniszter sajtóirodája összegzést tett közzé az IMF-fel folyó mostani megbeszélésekről. (Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, a hiteltárgyalásokba az IMF mellett bekapcsolódott az Európai Unió is.)

A kormány.hu oldalon publikált összegzés kitér arra: Magyarország 2011 novemberében a nemzetközi pénzpiaci helyzet romlása miatt fordult pénzügyi védőháló biztosításáért az IMF-hez. A tárgyalások előkészítő szakasza mintegy 8 hónapig tartott, a hivatalos tárgyalások elindításához szükség volt az előfeltételek tisztázására.

A kompromisszumok kialakításában meghatározó jelentőséggel bírt a 2012 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke között létrejött találkozó, melyen a tárgyalófelek rendezték a fennálló vitás kérdéseket. Ezt követően 2012. július 17. és július 26. között került sor Budapesten a pénzügyi védőhálóról szóló hivatalos tárgyalások megkezdésére.

A magyar kormány és nemzetközi tárgyalófelei között nem volt vita abban, hogy szükség van az államadósság fokozatos csökkentésére, ezért Magyarország szempontjából kiemelten fontos, hogy fegyelmezett költségvetési politikát folytasson. (Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta az ország túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért elemi érdeke, hogy megszűnjön az eljárás vele szemben.)

Az Európai Unió számos tagországához hasonlóan a magyar kormány ősszel újratervezte a makrogazdasági pályát, módosította növekedési előrejelzését és a költségvetési egyensúlyt megőrző lépéseket tett.

Az IMF tavaly őszi előrejelzése azt mutatta, hogy a prognózisok július óta jelentős mértékben közeledtek egymáshoz, és a meghozott költségvetési intézkedések figyelembe vételével tartható a 3 százalékos hiánycél. Továbbra is komoly vitapont azonban, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági növekedés banki oldalról történő beindítását tekintik fontosnak, ezért a pénzügyi intézményekre kivetett adó erőteljes csökkentését fogalmazzák meg követelményként.

Magyarország ezzel szemben kitart amellett, hogy a magyar lakosság tovább már nem terhelhető, ezért a méltányos közteherviselés okán a pénzügyi szektornak is részt kell vállalnia a konszolidáció költségeiből.

A megállapodást nehezíti továbbá az, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap elvárása közötti alapvető eltérés is, mivel az előbbi sokkal merevebben ragaszkodik a 3 százalékos hiánycél tartásához, az IMF viszont a növekedés beindítására helyezi a hangsúlyt - olvasható a kormany.hu honlapon.