Hírek
2018. Szeptember 06. 05:00, csütörtök |
Külföld
Forrás: Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti - illusztráció: pixabay
Még mindig vannak fel nem robbant bombák Szerbiában

Még mindig vannak olyan fel nem robbant bombák Szerbiában, amelyeket 1999-ben a NATO dobott le a légicsapások során - közölte szerdán a szerbiai aknamentesítési központ.
A bombák főként Dél- és Kelet-Szerbiában találhatók 150 helyszínen és összesen mintegy 2,5 millió négyzetméteres területen. Olyan robbanófej is van, amely a felszín alatt húsz méterrel található, illetve a Száva és a Duna folyó medrében is vannak fel nem robbant bombák - közölte a belgrádi székhelyű központ.
Mindezeken felül a második világháborúból is maradtak fenn robbanószerkezetek, például a Dunában a szerb-román határ menti Prahovónál az elsüllyesztett német hadihajókon található még éles lőszer.
Az aknamentesítési központ tájékoztatása szerint a fel nem robbant bombákat eddig főként azért nem távolították el, mert nem volt rá pénz. A szerb kormány most 230 ezer eurót (75,5 millió forint) biztosított a dél-szerbiai Bujanovac térségének megtisztítására, nemzetközi támogatásból pedig további területeket tudnak aknamentesíteni.
A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.
A 19 évvel ezelőtti támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.
A legtöbb bomba Dél-Szerbiára hullott, de a Vajdaságban is voltak becsapódások. Egyes hírek szerint a Szabadkához közeli Palicsi-tóban is található fel nem robbant bomba, ám ezt a hatóságok eddig nem erősítették meg.
Fotó: illusztráció
Ezek érdekelhetnek még
2025. Február 23. 08:53, vasárnap | Külföld
Négy év további harcot ígért Donald Trump a CPAC záró szónokaként
Négy év további harcot ígért Donald Trump elnök az amerikai konzervatívok éves konferenciája, a CPAC záró szónokaként szombaton.
2025. Február 22. 08:17, szombat | Külföld
Donald Trump: Zelenszkijre nincs igazán szükség az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokon
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre nincs igazán szükség az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokon -
2025. Február 19. 07:36, szerda | Külföld
Kreml: Vlagyimir Putyin kész tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész tárgyalni ukrán hivatali partnerével, Zelenszkijjel is, de utóbbi legitimitása hivatali idejének lejárta miatt megkérdőjelezhető - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.
2025. Február 18. 08:02, kedd | Külföld
Ukrán elnök: Ukrajnát nem hívták meg a szaúdi orosz-amerikai tárgyalásokra, ezért nem fogadja el az eredményét
Ukrajna nem tudott róla, így nem is vesz részt a valószínűleg Szaúd-Arábiában megrendezendő amerikai-orosz tárgyalásokon, és nem ismer el semmilyen megállapodást Ukrajnáról Kijev részvétele nélkül