Kalifornia, Új-Mexikó, Washington és New York államok képviselői kedden este közösen jelentették be, hogy pert indítanak, mert szerintük a bányászati jogok bérbeadási programjának újraindítását nem előzte meg környezetvédelmi felmérés, és a döntés következtében várhatóan felerősödnek a klímaváltozás negatív hatásai. Ráadásul - folytatódik az érintett államok képviselőinek érvelése - a bányászati jogok bérbe adásával csökken a szövetségi tulajdonban lévő földek aránya.

A bányászati jogok bérbeadását a demokrata párti Barack Obama elnök kormányzata függesztette fel.

A perelő államok mindegyikének élén demokrata párti kormányzó áll.

"A klímaváltozás következményeit is figyelembe kell vennünk, amikor az érintett államok kártalanításáról van szó" - fogalmazott Cholla Khoury, Új-Mexikó igazságügyi tárcájának környezetvédelmi igazgatója.

A szövetségi belügyminisztérium területrendezésért felelős hivatala tíz szövetségi államban összesen 306 szénbánya bányászati jogának ismételt bérbe adását tervezi. Ezekből a bányákból az elmúlt tíz évben több mint négymilliárd tonna szenet hoztak felszínre, és 2014-es adatok szerint az Egyesült Államokban kibocsátott, üvegházhatást kiváltó gázok 11 százalékáért ezek a szénbányák voltak a "felelősek". A szén 85 százaléka Montanából és Wyomingból származott.

Barack Obama elnök 2016-ban felfüggesztette új bérleti jogok kiadását. Részben környezetvédelmi tanulmányok elkészítését ígérte, részben pedig a bányatársaságok által a szövetségi államnak fizetett bérleti díjak felülvizsgálatát tervezte. A szövetségi kormányzat tisztségviselői és kongresszusi politikusok akkor arról beszéltek, hogy a bányászati jogokért fizetett pénz kevés volt, így az adófizetők rosszul jártak.

Márciusban Donald Trump elnöki rendeletet írt alá, amelyben utasította Ryan Zinke belügyminisztert a bányászati bérleti jogokra kimondott, Obama-féle moratórium feloldására.

A szövetségi belügyminisztérium kedd estig még nem kommentálta a négy szövetségi állam keresetét.