- áll a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) pénteken kiadott átfogó gazdasági tanulmányában.

A széleskörű, 348 oldalas dokumentum szerint - amelynek rövidített összefoglalója is 55 oldal - a font további használatának "átmeneti, de kiterjedt" időszakában a független skót kormány megkezdené az önálló skót valuta megteremtéséhez szükséges pénzügyi infrastruktúra kialakítását, de a saját fizetőeszközt csak azután vezetné be, ha úgy ítéli meg, hogy a skót gazdaság szempontjából már megvannak ehhez a feltételek.

A tanulmány szerint e feltételek közé tartozna a fenntartható saját költségvetési politika, a piac által hitelesnek elfogadott skót központi bank és a saját stabil államadósság-piac megteremtése, valamint az elégséges devizakészletek felhalmozása.

A független Skócia gazdaságpolitikai jövőjét felvázoló elemzés hangsúlyozza, hogy "a maximális stabilitás és a minimális kockázat" elvének jegyében a skót kormány az elszakadás utáni időszakban még nem törekedne szuverén monetáris politikára, de arra sem, hogy Skócia hivatalos valutaunióban maradjon Nagy-Britanniával.

Ez döntő jelentőségű különbség a skót függetlenségről 2014-ben rendezett - az elszakadást ellenzők által viszonylag kényelmes, 55:45 százalékos arányban megnyert - népszavazáshoz képest. Az SNP-kormány akkori programjában ugyanis szintén az szerepelt, hogy Skócia függetlenné válása esetén megtartaná a fontot fizetőeszközéül, de úgy, hogy ehhez formális valutauniós megállapodást köt az Egyesült Királyság együtt maradó részével.

Alex Salmond akkori skót miniszterelnök rendre azzal érvelt, hogy van lehetőség a megegyezésre a fontunió fenntartásáról, mivel ez Skócia és az Egyesült Királyság fennmaradó részének közös érdeke lenne.

A hivatalos fontunió lehetőségét a brit kormány a referendum előtt azonban egyértelműen elvetette. A brit pénzügyminisztérium a népszavazás előestéjén kiadott állásfoglalásában leszögezte, hogy "ha Skócia otthagyja az Egyesült Királyságot, otthagyja a fontot is", mivel az Egyesült Királyság nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy adófizetőinek kelljen szükség esetén pénzügyileg kisegíteniük "egy külföldi országot" és annak bankjait.

Egyöntetű korabeli elemzői értékelések szerint ez a határozott elutasító brit álláspont volt az egyik döntő tényező abban, hogy a népszavazáson az elszakadást ellenzők kerültek többségbe.

A jelenlegi skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon azonban a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépést pártolók által szűk, 51,9 százalékos többséggel megnyert - népszavazás óta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről. Sturgeon visszatérő érvelése szerint ugyanis Skóciát - ahol a választók 62 százaléka az EU-tagságra voksolt - nem lehet akarata ellenére "kirángatni" az Európai Unióból.

Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban egyelőre nincs napirenden.